A mitokondriumok energiatermelő képességének javítását követően helyreállt a károsodott szinapszisok döntő többsége.

Egy tudományos irodalmi áttekintés szerint a fruktóz metabolizmus lehet a magyarázat az Alzheimer-kór kialakulására, és segíthet kezelésében is.

Egy nemzetközi konszenzus szerint a modern kor gyógyszerei ma már bizonyos esetekben lehetővé teszik a nemrégiben diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegségből történő remissziót.

A COVID-19 nem csak a sokfajta és gyakori neurológiai szövődmények miatt veszélyes, hanem mert hosszú távon növelhetik a neurodegeneratív betegségek előfordulását és súlyosságát.

Az elhízás bizonyos típusaiban csökkenhet az agyi szürkeállomány mennyisége, melynek nyomán emelkedett a demencia és stroke kockázata. A kognitív állapot között most feltárt összefüggéseinek ismeretében az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a túlsúly és elhízás ellen.

Rövid áttekintő tanulmányunkban bemutatjuk az I. és II. típusú bipoláris zavar, a mániás, depressziós és kevert epizódok tünettanát, valamint az unipoláris, illetve bipoláris zavar klinikai tulajdonságokon alapuló elkülöní­tését. Vázlatosan ismertetjük az affektív temperamentumok patoplasztikus hatását, valamint a bipoláris spektrum koncepciót, illetve az affektív epizó­dok farmakoterápiáját, pszichoedukációját és pszichoterápiáját.

A barna zsírszövet nem tárolja, hanem égetés révén felszabadítja az energiát, ennél fogva kulcsszerepet játszhat az elhízás kezelésében alkalmazott újfajta módszerek kidolgozásában.

Rezisztens hypertoniában gyakoriak a neurokognitív károsodások, különösen a végrehajtó működés deficitjei. Az aerob fitnesz, a mikrovaszkuláris funkció és a cerebrovaszkuláris kockázati tényezők a neurokognitív funkció független befolyásoló tényezői. 

Az obesitasi „járvány” veszélyezteti a majdani COVID-19 vakcinák hatásosságát.

Egy most nyilvánosságra hozott vizsgálat szerint 1-es típusú cukorbetegségben az elégtelen glükózkontroll fokozza az évtizedekkel később fellépő szövődmények kockázatát.